Interjú Adler Zoltánnal, a bronzérmes Kodolányi edzőjével
Harmadik helyen végzett a Kodolányi FRKE (Felsővárosi DiAngelo néven) a férfi NB II-es juniorbajnokság 2015/2016-os szezonjában, míg az NB I-es juniorok (MAFC-BME-Felsővárosi néven) hetedik helyen zártak. Adler Zoltánnak edzőként ez volt az első éve egy csapat élén. A trénerrel Pecsuvácz Péter, az egyesület sajtófőnöke beszélgetett.
Idén debütáltál edzőként. Milyen tapasztalatokkal gazdagodtál?
Rengeteget tanultam a technikák fejlesztéséről és a játékosok lelki világáról. Mindkettő rendkívül hasznos eleme a sportolásnak. Azt hiszem, ezeket a tapasztalatokat még számos alkalommal lesz lehetőség hasznosítani.
Mennyire volt nehéz feladat az NB I-es és NB II-es juniorcsapat összeállítása?
Az NB I-es és az NB II-es junior csapatok összeállítása elég komplikált volt, hiszen időnként az NB II-es együttesben gyerek korosztályú játékosoknak kellett szerepelniük. Ennek az volt az oka, hogy sűrűn volt a program, a meccsek jöttek egymást után, így nem volt más választásunk.
Hány fordulót rendezett Fehérvár és mennyire segített a hazai pálya?
A hazai közeg előnye nem érvényesült, hiszen csak egyszer játszottunk itthon. Viszont ez segítette a játékosok alkalmazkodását az idegenbeli helyszínek körülményeihez, ahol viszont jól teljesítettek.
Miben fejlődtek a játékosaid legtöbbet az év során?
Minden játékelemben sokat fejlődtek a játékosok, ugyanakkor a nyitásfogadás még hagy kívánnivalót maga után. Ezen mindenféleképpen csiszolunk a jövőben.
Mi volt az előzetes elvárás, és ebből mi valósult meg?
Mivel ebben a szezonban a MAFC-BME NB I-es junior csapatát is mi biztosítottuk, így nem tudtunk csak és kizárólag az NB II-re fókuszálni. Tavaly ezüstérmesek voltunk, szóval a mostani bronz szintén jó eredménynek számít. De újoncként az NB I-ben a megszerzett hetedik hellyel a mezőny közepén végeztünk és ez elvárások feletti.
Mekkora merítési lehetőség van jelenleg Fehérváron a röplabdás fiúknál?
Az utánpótlást Nagy Róbert és Fésűs Irén rendkívül magas számban kezdte el képezni. Reméljük, ezen fiatalok nagy hányada megmarad a következő években. Már általános iskolás korban is oktatunk, hogy minél hamarabb megkapják az alapképzést a gyerekek. Nincs könnyű dolgunk, hiszen országos szinten is húzó sportágak a fiatalok nagy hányadát beszippantja.
Melyik volt a legjobb élmény ebben a szezonban?
A legjobb élmény számomra az volt, hogy az NB I junior meccsek tapasztalatai után az NB II juniorban egy erős és figuratív játékot játszó csapattal sikerült kiállni. Egy esetben szinte minden pontot begyűjtöttünk.
És a legrosszabb?
A legrosszabb élmény ugyanennek az eredménynek az elentétje volt. Mivel zömében 14 -18 éves játékosokról beszélünk, így a koncentráltság is hasonlóan különböző volt. Így előfordult olyan szituáció is, hogy már-már megnyert helyzetből veszítettünk mérkőzést azonos képességű csapatok ellen.
Hogy tovább, gondolkozol-e már a következő szezonon?
Az érettségiző játékosok vélhető kiesése miatt sok gyermek korosztályú játékost kell bevonnunk az idősebbek közé, ezért mindent elölről kell kezdeni és új célokat kell kitűzni. Valamennyi játékos, aki felvállalja a következő év kemény munkáját, biztosan profitálni fog az elvégzett munkából. Az én terveim között szerepel a fiatalabbak felzárkóztatása mellett egy stabilabb és összetartóbb röplabdát játszó csapat felépítése. Már most érzem, hogy ebben nem lesz mindenki partner, de az egyesület mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményeket érjük el a szezon zárásra. A játékosállomány képes lehet a 2016/2017-es bajnokságban akár a mostani bronz helyett arany medált is szerezni NB II juniorban. Mindenképpen szeretném megköszönni az idei munkát a bronzérmes NB II junior csapatnak, hiszen kemény munkával és vitával teli éven vagyunk túl, de a játékosok többsége szezon végére belátta hogy jó úton indultunk el. Nagy köszönöm Fésűs Irénnek és Nagy Róbertnek a sok segítséget!
Az idei szezonban részt vevő játékosok
Idősebbek: Földes Tamás, Falvay Balázs, Gazsi Gerő Zsombor, Takács Milán, Sziládi Dominik, Lengyel Tamás, Damsits László, Szőke Zoltán, Nagy Ákos, Varga Bence, Nagy Kristóf.
Fiatalabbak: Hogenádler Erik, Szűcs Rajmund, Arató Kristóf, Monos Gergő, Sebők Árpád, Nagy Ádám. (Eke Péter már nem tudott az NB II-ben röplabdázni kis idő után, mert a MAFC-BME NB I-es felnőtt csapatába sikerült feligazolnia. Azóta részese is lehetett egy Magyar Kupa-bronzéremnek).
